1. súlyánál fogva a levegőben lefelé mozog, ill. így vhova kerül.

2. <csapadék> a földre hull. esik a hó. | (alanytalan) esik az eső. ▸ akár esik, akár fúj ▸ úgy esik, mintha dézsából öntenék

3. egyensúlyát vesztve elbukik, elterül. ▸ térdre esik | egyensúlyát vesztve nekidűl, nekiesik valakinek, valaminek. falnak esik. | a térben mozogva, véletlenül becsapódva vhova, valamibe jut. légy esett a tejbe.

4. kibontva súlyánál fogva (redőkben) leomlik. szépen esik a ruhája.

5. ▸ darabokra esik

6. ▸ valakinek esik | ▸ valakinek a nyakába esik | ▸ valaminek esik | ▸ valakire, valamire esik | ▸ belém, beléd esik

7. ( -t ragos hat-val) hirtelen alacsonyabb szintre ereszkedik, ill. ilyen szinten folytatódik. a gép jó 50 m-t esett; itt esik a folyó. | értéke csökken, minősége gyengül. esnek az árak; esett a színvonal.

8. vhova kerül, jut. a hangsúly az első szótagra esik; elseje péntekre es. | <betegség v. kártevő> valamibe kerül (, és ott kárt okoz). féreg esett a gyümölcsbe; ▸ a fene a nyavalya essen bele | ▸ mi esett belé ebbe az emberbe? | <kif-ekben:> valamilyen helyzetbe, állapotba kerül. foglyul esik; ▸ teherbe esik

9. <hely(ség), terület> valamilyen irányban v. vmely távolságra van, terül el. a város délre esik. | ▸ kezére a keze ügyébe esik valami | ▸ messze távol esik valakitől kívül esik valamin

10. ▸ valakire, valamire esik egyre 5000 ft esik. | ▸ valakire esik a választás, a sor

11. ▸ valami alá esik adó alá esik; (más) elbírálás alá esik.

12. történik, megesik. baja esik.

13. keletkezik, létrejön. tévedés ne essék; csorba esett valamin. | sp: ▸ gól esik

14. ▸ vhogyan esik valakinek valami rosszul esik neki. ▸ ahogy esik, úgy puffan

[ fgr ]

1. áll kerek fejű, nyulánk testű, hosszú farkú, behúzható karmú ragadozó háziállat (felis catus).

2. biz <tréfás v. indulatos nyomósításként.> hogy a macska rúgja meg!

3. nép biz macskaló.

4. biz hízelgő kislány, ill. magát kellető fiatal nő.

5. ritk biz pormacska.

6. ritk hajó vasmacska. ▸ nincs otthon a macska, cincognak az egerek ▸ sok tarka macskája van

[ szláv ]

I. kérdő

II. von amint, ahogy. köszönt, mint illik. | <kérdő alakú ált névm-sal v. hsz-val együtt, kül. közmondásokban:> amint. ki mint vet, úgy arat.

[←mi² ]

1. <hasonlóságot, egyezést kifejező összetett m mellékm-ának bevezetésére.> olyan, mint a többi. | <fokozást v. ritk. lefokozást tartalmazó hasonlításban.> úgy fut, mint a nyúl.

2. <fokozati különbséget kifejező hasonlításban, kf után.> jobban fáj, mint tegnap. | ▸ több mint több mint egy éve. | <különbözőséget kifejező alapfokú htl névm v. htl hsz után.> más, mint ...; másképp, mint ...

3. <szembeállításban, gyak. inkább hsz-val.> inkább ma, mint holnap. | mintsem, semhogy. inkább felírom, mint hogy elfelejtsem. | ▸ nem annyira , mint inkább nem annyira szereti, mint sajnálja.

4. <azonosítást kifejező mellékm kapcsolására.> ugyanaz érdekli őt is, mint engem. | <nyomatékos állítást kifejező m-ban, tagadás v. kérdés után.> nem más, mint ...; nincs más hátra, mint ...; mi más, mint ...

5. <kapcsolatos ksz-szerű szerepben:> a szóban forgó(k)hoz hasonlóan, valamint. én is megijedtem, mint mindenki más.

6. <állapothat kapcsolására:> a megnevezett minőségben, valamiként. mint öreg ember tért haza; ▸ valaki, valami mint olyan ilyen az erkölcs mint olyan.

7. <kifejtés, felsorolás bevezető szavaként.> a vándormadarak, mint (például) a gólya, a fecske ...; ▸ mint ahogy ha megígérte, mint ahogy megígérte, akkor ...

8. ▸ nap mint nap

[←mint¹ ]

I. von hsz

II. ksz